A Nemzetközi Nőnap eredetéről

A „Nőnap” eredetileg nem a színes csokrokról szólt. Nem volt minden időben általános, hogy a hölgyeket a tenyerén hordja a társadalom. Nagy-nagyanyáinknak nem ment ilyen jól soruk, alapvető emberi jogokkal sem feltétlen rendelkeztek. A legtöbb „fejlett” civilizációban sem tartották többre a nőket, apáink – férjeik – személyes tulajdonánál. Máshol, ha kaptak is törvényes jogokat és valamely szabadságot, a férfiak felsőbbrendűségéhez ez nem érhetett fel: házvezetőként tevékenykedhettek, máshoz hozzászólásuk sem lehetett.

A „Nőnap” mozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos tüntetések napja volt. Létrehozói szerint az egyszerű, de mégis történelmet alakító nők napja, ami a nők évszázados küzdelmét eleveníti fel, melyet az egyenlő jogokért és lehetőségekért vívtak.
A 17 században is próbáltak hangot adni a nők joginak, de csak a 19. század második felére teljesedett ki a feminizmus első hulláma. 1857-ben New Yorkban negyvenezer textil- és konfekcióipari munkásnő lépett sztrájkba a béregyenlőségért és a munkaidő csökkentésért.

A demokratizálódásnak Európában is következménye volt a társadalmi osztályok közötti különbségek olvadása, így felmerülhetett, hogy a nők is kapjanak választó jogot. A 20. század elején a szüfrazsett mozgalom is erre a célra szerveződött 1903-ban Emmeline Pankhurst -el az élén. A női szavazati jogért küzdő mozgalom legelszántabbjai a szüfrazsettek, politikai gyűléseket szakítottak félbe, vasrácsokhoz, kerítésekhez láncolták magukat, így próbálván érvényt szerezni követeléseiknek. Miután nem voltak hajlandók a pénzbüntetést kifizetni, börtönbe kerültek, ahol éhségsztrájkba kezdtek, és brutális módszerekkel, táplálták őket, kísérleteket folytatva rajtuk. (Az akkori „nagyon fejlett” Egyesült Királyságban!)

Magyarország a nőnapi felhíváshoz először 1913-ban csatlakozott, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. A következő évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek.
A „Népi demokrácia” idején a Nemzetközi Nőnap ünneplése kötelező lett, és az eredetileg különböző időpontokban rendezett nőnapot 1948-tól szovjet mintára március 8-ra tették.

A civil mozgalmak manapság is ezen a napon adnak hangot a nők elleni erőszak, a nőket érő családon belüli erőszak, a munkahelyi szexuális zaklatás, a prostitúció és az egyéb, a nők ellen elkövetett erőszak formái elleni tiltakozásuknak világszerte.

Mi a Billerbecknél tisztelettel és nagyrabecsüléssel köszöntjük a hölgyeket elismerve elkötelezett munkájukat ezen a napon is.