Márton napi szokások
A Márton napról sokaknak a libák jutnak az eszébe. De miért épp a liba, ha egyszer Szent Márton keresztény pap volt, azokban az időkben, mikor még római fennhatóság alá tartozott Pannónia területén lévő Savaria, a mai Szombathely.
A liba szimbólum megjelenése az ősi római birodalomig nyúlik vissza. A rómaiak hite szerint Mars isten földi alakja volt a liba, ezen hitükben az is megerősítette őket, hogy egy éjszakai gall támadást a libák hangos gágogásának köszönhetően tudták visszaverni. Mars isten tiszteletére libákat áldoztak fel. E napot tartották a természet őszből – télbe fordulásának idejét is. Első alkalommal kóstolták meg a friss bortermést is.
Szent Márton 316-ban, vagy 317-ben született, jómódú család első gyermekeként. Kötelességtudóan a római hadsereg katonájaként teljesített szolgálatot. A legenda szerint egy hadjáratra menetelve éjszaka megosztotta meleg köpenyét egy koldussal. Álmában a koldus képében jelent a keresztények Istene. Szent Márton áttért a keresztény hitre és évekig misszionáriusként járta a vidéket és segített a szegényeknek, már életében legendák keringtek jó tetteiről. Az egyház püspökké kívánta avatni, ám Márton szerénysége ellenkezett: a küldöttek érkezését hírül véve egy közeli tanyán keresett menedéket a libák óljában, ám a hangos libák felkeltették a küldöttek figyelmét és mégis elkísérték a ceremóniára. Szent Márton 371-398-ig Tours-ban segítette a rászorulókat, püspöki hivatalt betöltve.
Egy 1171-ből származó írásos emlékünk szerint ezen a napon zárták le a paraszti évet és a cselédek ekkor kapták meg éves bérüket. A jussuk mellé egy felhizlalt libát is kaptak.
A hagyomány indítóoka viszont valószínűleg sokkal gyakorlatiasabb: A zöldtakarmány novemberben kifogy a szemestakarmányt pedig a lábasjószágok átteleltetéséhez hasznosították a gazdák. A szárnyasoknak tehát a szezon lejárt, levágásukkal pillanatnyi bőség keletkezett, amit ilyenkor szeretünk hirtelen ünnepléssel segíteni feldolgozni. Lásd szüreti mulatságok, disznótor, …
Milyen hagyományokat és népszokásokat tartunk meg még a mai napig Szent Márton napján?
Szent Márton napján (november 11-én) országszerte hatalmas lakomákat rendeznek, hiszen a hiedelem szerint, akkor egész esztendőben bőven ehetnek és ihatnak. Napjainkban is sok helyen rendeznek táncos mulatságokat ezen a napon, ahol az asztalra a hagyományos libafogás és az újbor kerül. Ehhez a naphoz különböző hagyományok kötődnek:
- Nagy eszem-iszomot rendeznek ilyenkor: asztalra újbor kerül, s fenékig ürítgetik a poharakat, hogy a következő esztendőre is jó termés legyen.
- A bornak Szent Márton a bírája, ahogy tartja a mondás. Ezt lehet úgy is értelmezni, hogy ilyenkor már iható a bor, vagy másik értelmezés szerint az őszi időjárástól függ, hogy milyen lesz az idei bor.
- Az időjárással kapcsolatos hiedelmek:
„Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható”. Egy másik mondás szerint „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál”. - A Márton napi liba csontjából jósoltak is, ha a csont barna és rövid, akkor sáros lesz a tél, de ha hosszú és fehér, akkor havas tél várható.
A libának nem csak húsa rendkívűl jó, hanem a tolla is, pontosabban a fedő tollak alatti pelyhe. Ezeket a finom meleg pehelyeket töltjük mi a legmelegebb paplanjainkba.
