A természetes és természetazonos szálak közül a következőket használjuk töltetként:
Növényi eredetűeket, tehát cellulóz alapúakat, mint a pamut, a len, bambusz és más viszkózfajták, valamint állati, vagyis protein/szaru alapú szálakat/szőröket, mint a gyapjú, teveszőr, alpaka szőre, vadselyem...
Elmondható, hogy a növényi- vagy regenerált szálakból készülő töltetek jobb nedvességfelvevők, ugyanakkor kevésbé terjedelmesednek, ezért ezek nyári takarókhoz, míg az állati eredetűek melegebb, téli paplanokhoz alkalmasak. Nyári és téli paplanokhoz is jól megfelelnek az üreges, szilikonozott funkcionális szálak, hiszen ezeket éppen arra a célra fejlesztették, hogy legyen belőlül terjedelmes, melegtartó, időtálló, mosástűrő paplan-, párnatültet, vagy akár meleg ruhák bélelőanyaga.
Minden szálakból készült töltet többé, vagy kevésbé filcesedik a használat során. Tehát az ilyen takarók, párnák szál-töltete tömörödni fog, elveszíti a képességét a temperált levegő bezárására, romlik a hőszigetelő képessége és a rugalmas visszaalakuló képessége is. A filcesedés jelensége különösen a párnák esetében lehet bosszantó, mivel ezeket intenzívebben terheljük és gyakrabban vagyunk kénytelenek kimosni. Ezt felismerve, ha a szálakat előfilcesítjük, azaz golyócskákká alakítjuk, gyúrjuk egy speciális berendezéssel, akkor már jóval kevésbé fognak tovább filcelődni a használatban. Formatartó, rugalmas, mosástűrő párnatöltetként használhatjuk az így gyártott "golyócskákat".