Mi történik a fürdőszobában?
Kibontod legújabban szerzett, legszebb törölköződet megtapogatod, és tetszik, hogy milyen jó tapintású az anyag. Aztán jön a fürdés vége, és ott ér a csalódás: Brrrrr, ez víztaszító!
Mit várunk a törölközőtől? Nem azon túl, hanem az előtt, hogy szépen díszítené a fürdőszobánkat!
• nedvességfelszívó és
• kiszáradó képességet
Mindkettő fontos, bár csak az elsőre gondolunk gyakran.
Ha viszont a törölköző nem képes hamar kiszáradni, akkor mikrobiológiai folyamatok fognak benne hevesen beindulni.
A funkció szempontjából fontos tulajdonságokat az
• anyagösszetétel,
• szövéstechnológia,
• textilkikészítés együttesen határozzák meg.
Lehet akármilyen szép, drága egy törölköző, ha nem megfelelő az anyaga akkor nem fog jól teljesíteni! Személyes tapasztalat, hogy akár a felsőbb árkategóriákban is akad olyan, ami nem jól szuperál a fürdőben. Ki ne járt volna már úgy, hogy a törölköző csak vízseprőként működött? Persze hónapok sűrű használata után esetleg elkezdhet „bejáródni” az anyag és egyre jobban kezdi ellátni a feladatát. De kell-e szenvedjünk addig?
Megosztok veletek pár praktikát amivel elkerülhető ez a csalódás:
• Tapíntás, bolyhosság: A nedvességfelvételi képesség a szabad felülettel arányos, tehát a „bolyhosság” javítja ezt a tulajdonságot, de a textilgyári kikészítés ezt nagyon erősen befolyásolja.
• Vastagság: Ne csak az anyagösszetételét nézd! (ami persze nem utolsó szempont). A 100% pamut jelzés, nem minden! Figyeljük meg a termék súlyát. Azt gondolhatjuk, hogy minél nehezebb egy törölköző, annál jobb nedvességfelvevő is lesz. Ám ez nem mindig igaz. Az viszont valószínű, hogy egy nehezebb törölköző, annál nehezebben fog kiszáradni (ha egyszer már hajlandó volt átnedvesedni. 🙂
• A magasabb ár garancia a jobb minőségre? Röviden: sosem. Viszont egy olcsó pamutfrottír törölközőtől nem szabad sokat várni! Tudjuk, hogy a nedvszívó képesség a szabad felülettel arányos. Tehát alacsony sodratú fonalból kell a törölközőt szőni, hogy a pamutszálak felülete érvényesülhessen. Ha viszont egy alacsony sodratú fonal olcsó, rövid szálú pamutból készül, akkor kezelni kell, különben a fonal szakad, a kelme foszlik. Ezek a „ragasztóanyagok” viszont víztaszítóvá teszik a kelmét. Csak drágább, hosszú szálú „fésült” pamutból lehet különösen jó frottírtörölközőt készíteni.
• Ha pedig már megvetted vagy épp kaptál ajándékba egy törcsit, de nem érzed megfelelőnek, akkor megpróbálhatod erősen zsíroldó hatású mosólúgban magasabb hőmérsékleten kimosni. A finom illatos öblítők általában víztaszító hatásúak!
Kicsi anyagismeret:
A pamut a gyapot nevű növényből magjainak repítőszálából készül. Ősidők óta használt, kiváló természetes anyag: nedvességfelvevő, vegyszerálló, tartós… Egyedülállóan jól megfelel szinte bármely ruhafajtához vagy lakástextilhez. Egy másik széles körben használt szintetikus, funkcionális textil alapanyag a poliészter (PES). Szintén kiválóan tartós és vegyszerálló, nagyon jól kezelhető és könnyel előállítható, tehát olcsó. Viszont víztaszító. Úgyhogy amikor törölköző készül ebből, akkor a felületet mesterségesen nagyon meg kell növelni, hogy az arányosan kicsike hajlandósága a nagyon nagy felület miatt mégis számottevő legyen. Ez a megoldás a mikroszálas textil. Jobb híján beválhat, de a legtöbben a megújuló természetes anyagokat kedvelik „testközelben”, mint a pamut, vagy a len.
A Billerbeck frottírtörölközői hosszú szálú pamutfonalból készülnek, dekoratív szövési technológiával. A fürdőszobát csinosítják és használatban csalódást nem okoznak.
Végül még is csak jobb fürdés után szárazon az ágyba bújni.
